Elfeledett hosok

Pukorkanak en igy vagyok normalis, igy ismert meg.

 A tortenet fohosei a gyogyithatatlan betegekrol es csaladjukrol szol. Ami inspiralt az egy cikk mely egy Als- ses beteg felesegerol szol, mint Elfeledett hosok. Egyet ertek mert a csaladnak is nagyon nehez lehet nap mint nap segiteni, aggodni es szembe nezni egy halalos korral. De, es ez egy oriasi De kovetkezik. Arrol senkinek sincs elkepzelese milyen amikor mosolyogva beletoljak arcodba a halalos iteleted. Mert te vagy az elso aki megtudja, jo esetben veled egyutt halljak, de tobbnyire egyedul  vagy az orvosnal. Eloszor megtudod, osszeomlasz, majd  erosnek mutatkozva neked kell elmondanod es latva, erezve a fajdalmukat meg egyszer magadba zuhansz. Mert soha nem akarnal ekkora fajdalomnak kitenni a gyerekeidet, a csaladod. Azt az aggodast nem tudom leirni amit ereztem, a buntudatot hogy orokolhetik a betegseget. Ugyhogy harmadszor is osszetortem. Csak egyetlen egyszer lelegezhettem fel amikor a genetikai vizsgalat megerkezett, hogy nem csaladi. Ahhoz hogy tudjam mi elott allok sokat kellett tanulnom. A testem osszes sejtje tiltakozott minden ellen. Lemondtam mindenrol ami emberi, ami en voltam es a testem- mar ha annak lehet nevezni- be zarva, sajat bortonomben elek.  6 ev alatt megszamolhatatlanszor tortem ossze megis meg itt vagyok.

Szoval minden empatiammal egyutt is azt kell mondjam, hogy a gyogyithatatlan betegek a legnagyobb vesztesek. Nekunk faj, nekunk rossz, mi felunk a legjobban, mi kapaszkodunk a remenytelensegbe is,,, hatha. Nincs Hatha. Minden este halat adok a napert, es kerem a Joistent hogy ejjel sehol se fajjon. Itt tartok pedig nem voltam vallasos.

Beteg embert

 az agy is huzza. Nem igy szol a kozmondas de majdnem igaz. Mindig van valami a levegoben. Es most nem is en lennek teriteken. Sajnos ismet varhato hogy lezarjak az orszagot, ismet kijarasi tilalom lesz. Hogy ezt a vilag meddig birja nem tudom, de nincs ez igy jol. Az emberek annyira eltavolodnak egymastol, ami senkire nem lesz jo hatassal. Mar oriasi a szakadek. En egyik taborhoz sem tartozom, es mar tele a bugyrom a ket tabor kozti vitajabol. Ha valaki ismer tudja, nem vagyok orvosparti/ vakcina parti,de. Mivel az Als-ben elhunytak tobbsege tudogyulladas kap, igy valasztanom kellett a ket rossz kozul. Ha nem kapom meg  a szurit es megtamad a kovid abba sajna belehalok, ha megkapom a vakcinat es megis betegszem eselyem van nem meghalni. A gyerekeim szuri/szuzek. Ez az O dontesuk es ezt tiszteletben tartom. Jo lenne ha vegre az emberek eszhez ternenek es nem egymasnak esnenek. Mert betegsegek, virusok mindig is voltak es lesznek is. Gondoljuk csak meg, volt a vilagban pestis, himlo, torokgyik es meg sorolhatnam, egyik utan sem volt vilagvege. Es a kovidnak is vege lesz egyszer, de jon majd ujabb es ujabb. Mert ilyen a mi vilagunk. A vilag valtozik csak az emberek nem. En sem, a belsom orok, a kulsom valtozo, csak sajna nem jo iranyba. De kar keseregni azon ami megvaltozhatatlan.

Az anorexia mindent visz

 A korulotted levok azt gondoljak baj van veled, addig te azon agyalsz : veluk meg mi van?? Mert  te azt erzed vegre tartozol valahova. Valahogy eszrevetlenul furakodott az agyamba es szep lassan hatalmaba keritett. Eloszor csak kevesebbet ettem Aztan  mar kenyenyeret sem, zoldseget es almat de modjaval. Egyre tobbet sportoltam  : aerobik, futas vagy biciklizes. Minden napra jutott valamilyen mozgas. Elveztem, ha kevesebbet mutatott a merleg. Ha beleneztem a tukorbe  tetszett amit lattam. Persze  senki nem ertette meg, en sem, de oket sem. Azt hittem talan irigyek pedig csak aggodtak. Megvolt  mindenunk, szep nagy haz, a gyerekeim, az o biztonsaguk, szep elet. Hanyszor hallottam, ettel mar? Ulj le egyel! Itt van egyel meg egy kenyeret, es en nem mertem ellenkezi. Neztem magam a tukorben es a tukorkepem azt sugta kover vagy. Raaltam a merlegre es mar csak 55.  Hurra vagy mi. Ruhaim egyre lotyogosebbek, merleg 53, yeeesss, korulottem mar mindenki aggodik, pedig nem kellene, jol erzem magam. Vekony voltam akkor is amikor osszejottem a parommal, pont ezert nem  ertettem miert akarta eroltetni az evest. Fenyegetessel celt elerni nalam sem lehet, o kituzott egy celt (63 kg) en meg nem teljesitettem es ezzel  megpecseteltem a sorsomat. pedig az arcom a regi volt, a kedvem, a szivem, ugyanaz. De akkor mi a baj??

Aztan  egyedul magamra szamitva egyedul kezdtem a gyogyulast. Meg kellett tanulnom szeretni onmagam.  Azzal kezdtem,hogy a tukkorre irtam : Eduska hogy te ma is milyen szep vagy!! Mert az anorexia koros onkeppel jar.