Nem semmi feladat

En, az eletem es a Segitom. Nem irigylem magam sem de Ot sem. Annyi fiok van tele helyzetekkel, hogy nem tudni hol van az eleje. Igy feldolgozni sem egyszeru. En nem gondoltam hogy ennyire nagy a baj a fejemben. Tulporges esete forog bent. Es az mar szerencsere kiderult, hogy nincs baj csak a sors ironiaja hogy minden rosszat elraktaroztam. Es abbol volt eleg. Hihetetlen hogy egy ember mennyire probal megfelelni. Es ehhez a radobbeneshez segitsegre volt szukseg, persze nem banom.

Nagyon nehez jonak lenni. Minden nap ugy lefekudni, hogy halat adok, hogy semmi rossz nem tortent, hogy jo voltam masokhoz es masok is jok voltak hozzam. Mert nekunk betegeknek mar ennyi is eleg,  vagy volna. Mostanaban sokszor jon elo az a mult darabka, amikor megtudtam hogy Als -m van. Mert ott akkor osszedolt egy szep vilag. Emlekszek mekkora remeny volt bennem, hogy meg fogok gyogyulni. Akkor meg nem sejtettem h ilyen lesz. Akkor meg nem tudtam elkepzelni sem , milyen remisztoen vicces neha mar nem emlekezni milyen volt wc utan kitorolni a seggedelmet, vagy hogy mindenki latja a privat zonaimat, csak en nem. Ugye? es tudom h olvasva is vicces de egy egeszeges embernek elkepzelni ezt szinte lehetetlen. Ujabb otthoni Als beteg halt meg. Nagyon sajnalom a csaladokat is, mert ero feletti munkat vegeznek. Ezert vagyok halas minden egyes csendes napert

 Fontosnak tartom az irast, mert hiszem hogy felulirhat bennem dolgokat. es ha mar igy van elkezdtem Keptelen torteneteket irni. 

Ime az elso: Aranyhaj és az iskolabusz

A reggel mindig kritikus volt. Míg a többi gyereknek öt percig tartott a fésülködés, Aranyhajnak három ipari hajkorona-ápoló brigádot bérelnie.Kint a ház előtt megszólalt a jellegzetes, türelmetlen dudálás: TÚÚÚ-TÚÚÚ! A sárga iskolabusz sofőrje, Béla bá – aki már harminc éve szállította a környék mesefiguráit –, az órájára csapott.

– Na gyerünk már, Aranyhaj! Még fel kell vennem a Három Kismalacot is a kanyarban, és ha elkapjuk a piros lámpát, lekésitek az első órát!

Az ajtó kivágódott, és kilépett Aranyhaj. Pontosabban: először kilépett Aranyhaj, majd mögötte még 15 méternyi aranyló hajzuhatag örvénylett a járdán.

– Jó reggelt, Béla bá! – mosolygott a lány, és megpróbált felszállni a busz lépcsőjén.

Ám ahogy fellépett, a haja vége még a kerti törpénél tekergett.

– Várjon, várjon! – kiáltott Aranyhaj. – Nem tudom behúzni a végét! Ráállt a szomszéd macska!

Béla bá sóhajtott, kicsatolta a biztonsági övét, elővett egy forgalomirányító tárcsát, és kiment a busz mögé.

– Álljon meg a menet! Forgalomkorlátozás! – kiabálta a mögötte várakozó autóknak, miközben próbálta felgyűrni Aranyhaj haját, mint egy nehéz tűzoltótömlőt.

Tíz perc küzdelem után Aranyhaj végre bent volt. A gond csak az volt, hogy a haja teljesen beborította a busz középső folyosóját.

Ekkor felszállt a Gonosz Banya is, aki történetesen a kémia tanárnő volt az iskolában. Amint belépett, megcsúszott Aranyhaj csillogó hajzuhatagján, és mint egy bobsportoló, elhasalt a folyosó közepén.

– Ez felháborító! – sikoltotta, miközben a seprűje beakadt egy szőke fürtbe. – Ez a busz egy pókháló! Azonnal nyírjátok le ezt a szénaboglyát, különben mindenkinek egyest adok magatartásból!

– Hozzá ne nyúljon! – kiáltott fel Aranyhaj. – A hajam varázserejű! Ha levágják, elveszíti a fényét, és nem tudok vele ingyen wifit fogni az egész busznak!

Erre a hírre az egész busz elcsendesedett. A gyerekek hirtelen nem panaszkodtak többé. A Három Kismalac kényelmesen ráfeküdt a pihe-puha fonatra, mintha egy szőrös matrac lenne, Piroska pedig elkezdte átkötni a hajvégeket, hogy jobb legyen a 4G-s lefedettség. Minden ment is a maga útján, amíg el nem érték a meredek erdei lejtőt. Béla bá rálépett a fékre, de a fékpedál váratlanul felpuhult.

– A csudába! – kiáltott Béla bá, és az arca krétafehér lett. – Elment a hidraulika! Nem áll meg a busz! Száguldunk a szakadék felé!

A buszban kitört a pánik. A jármű egyre gyorsabban robogott az út végi lezárt kanyar felé. Ekkor Aranyhaj átvette az irányítást.

– Béla bá! Nyissa ki a vészkijáratot a busz hátulján! – kiáltotta.

– De miért?!

– Ne kérdezze, csak nyissa!

Aranyhaj megragadta a fonat végét és ledobta a busz padlójára. A gyerekek összefogtak: Piroska, a kismalacok, sőt még a Gonosz Banya is megragadták a szőke hajkötelet.

Amikor a busz hátulja kinyílt, Aranyhaj a haja legvégét kihajította az ablakon. A hosszú fonat körbeölelte a szilárdan álló Tölgyfa-óriást az út szélén. A haj kifeszült. A gumik csikorogtak. A busz méterekre a szakadék széle előtt, egy óriási rántással megállt. A hajszálak megfeszültek, de nem szakadtak el – hála a minőségi balzsamnak.

A buszban halálos csend volt. Majd Béla bá lassan hátfordult, megtörölte a homlokát, és ránézett Aranyhajra:

– Nos... kislány. Azt hiszem, visszavonom, amit a reggeli késésről mondtam.

Az iskola előtt a igazgató úr már a kapuban várta a buszt. Amikor meglátta, hogy a sárga jármű mögött egy 20 méteres szőke kötél húzódik, amit maga Aranyhaj teker fel egy óriási kábeldobra, csak annyit mondott:

– Aranyhaj, holnaptól te vagy a busz hivatalos biztonsági felvigyázója. Cserébe kapsz egy prémium bérletet és korlátlan sampon-ellátmányt az iskola büféjében!

Aranyhaj elmosolyodott. A nap pedig ment tovább, ahogy a mesékben meg van írva.

 

Kar hogy nem mondhatom el

 

Pedig neha ugy erzem szetfeszit. Nem mondhatom el, hogy olyanok vannak olyan helyeken, akik nem oda valok. Ha en nem tudok valamit, kerdezek, de ugy latom a kornyezetemben csak engem aldott meg a JoIsten ezzel az erzessel. Megjegyzem, hogy ez egy szimpla kepesseg,semmi mas nem kell hozza, csak ido,es tisztelet. Es ebben sajnos en nem segithetek, mert vagy van vagy nincs. Jo lett volna belole egy ici-pici tegnap. 5 ev munkajat 2 ora alatt kellett egyik tobiirol egy ideiglenes tobiira atpakolni. Delutanra eletemben eloszor valami melyrol jovo szomorusaggal egybekotott mentalis es fizikai faradtsag nyomott le. Ugy ereztem magam mintha egy oriasi sziv lennek, egy oriasi agyban. Mindenhol dobogtam es a testem csak egy oriasi szivtarto volt hogy ne kint, hanem bent  legyen. Olyan, mintha a sajat letem megkerdojezodne. Vajon mive leszek eme vilagban? Tudom hogy kacifantos olvasni, de szerintem aki ismer erti. 

Kar hogy nem mondhatom el,mennyire hianyoznak az elvesztegetett percek, amik mar nem jonnek vissza. Kar hogy nem mondhatom el hogy olyat ereztem amit eddig nem. Nem akarom megeroszakolni a masok erzeseit es gondolatait mert fontosnak lenni, csak erzesek altal lehet, materialisan nem. Becsaptam sajat magam azzal hogy azt sulykoltam magamnak, 

kepes vagyok nyomot hagyni utanam. Eleg balga vagyok.

Itt ulok egyedul es elfelejtek beszelgetni. Mert a hangom vagy a beszelokem az utobbi honapokban sok csatat vivott, rokkant lett mint en. Na szuper, ket rokkant egy csardaban -  jol nezunk ki...soha nem erzett lazadas van bennem. Es mert nem mondhatom el hogy mit erzek faj a torkom a sok, nem kimondott szotol. 

Es amit en sem tudtam az az, hogy a Facebook uzeneteket is elveszitem egy ideiglenes geppel. De koszonom kerdesed jol vagyok. 

Az en kapcsolatom

A szavaknak nagy hatalma van es en most az kivanom, hogy most azonnal jojjon ra a hasmars arra aki ma belenyult a gepembe. Egy 5 eves kapcsolatot tett tonkre. Joban voltunk, soha nem vitatkoztunk, persze neha mar-mar onalosodni akart, sajat gondolatai voltak, neha megprobalt csinytalankodni. De jol megvoltunk. Most irni sem tudok rendesen. A betuk ugralnak elottem, pedig ugyanazt csinalom mint eddig. A keyboard torlesevel az en nagy szo - taram is husss ment a levesbe. B+b+b+. De mi  a faxert nyul bele egy specialis szamitogepbe olyan ember aki nem ert hozza. Igaz hogy Tobii nem volt fiatal, de nem volt demencias sem, de most mintha agymosason esett volna at. Nem ismer fel hiaba kopogtatok memoriajanak ajtajan, nem erti mi a jo istent keresek nala. 

De nem csak a keyboard az amit kitorolt de az eye traking programot is. Ezt a bejegyzest mar egy oraja irom, es hogy bemutassam ot nap 50 oldal, azaz napi pfff. Olyan duhos vagyok, hogy szikrakat szor a szemem. Mert hiaba calibraltuk ujra, xar, nagyon xar. Edes istenem miert engedsz hulyeket a kozelembe. Ot ev, anyad.

ugy erzem magam mint akit megbiznak hogy vegezzek el egy vakbel mutetet de bena vagyok.

Es egy cifra mondattal zarnam...(hogyazrezfanfutyulosrezfaxubagolyvigyeneltegedapokolbugyrabateidiotabaromkocsog.