Van a pillanat, az a pillanat amikor olyan kerdesek foglalkoztatnak mint- to be or not to be. Tudom, hogy ez hulyen hangzik de tenyleg igy van. Mert vagy kedvem vagy erom nincs es van az amikor mar egyik sincs.
Aztan van az amikor jo csak ugy lenni a szoba melegeben es nem kimozdulni. Na persze nem is tudnek, nincs kez/lab nincs seta.
Vannak pillanatok amikor tul sokat vagyok magammal es ilyenkor ketsegbe esek es nem tudom hogyan segithetnek magamnak.
Meg van az amikor nincs kedvem ehhez az egeszhez es milyen jo lenne ha az eletem is lecserelhetnem mint egy regi autot, es lenne egy sokkal nyugodtabb, sokkal egyszerubb, sokkal csendesebb, es talan szinesebb eletem. Lenne a vilag es lennek en. De akkor nem lenne harag meg utalat ugye hulye lennek magammal haragban lenni. Becsuld magad.
Megfordult a fejemben, jo lenne sakkozni. A baj, hogy nem tudok igy ez az agymunka kilove. Lassan tulteng bennem a vagy, hogy agyi kapacitasom legalabb felet hasznaljam, de ugye a "nincs kez nincs lab" ebben az esetben nyert. Jaj hat mindenre raugranek ha legalabb a kezeim visszakaphatnam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.