Osszevagtam par dolgot a Szilveszterrol, van amit tudtam, van amit nem es van amit csak sejtettem.
Tudtam.Vannak olyan ételek, amelyek a hiedelmek szerint szerencsétlenséget hoznak. Baromfihúst például nem szabad enni, mivel a tyúk „elkaparja a szerencsét”. Ugyanakkor sertéshúst ajánlott fogyasztani, mivel a malac „kitúrja a szerencsét”. Szintén szerencsét hozhat szemes termények fogyasztása, mint például a bab vagy a lencse, mivel ezek pénzt hozhatnak a házhoz.
Nem tudtam. A XVII.-XVIII. században gyakorlatilag csak a leggazdagabbak fogyasztattak pezsgőt. A XIX. század közepéig üvegenként gyártották a habzó italt, elkészítése akár 2-3 évbe is telt. Nem is meglepő, hogy ebben az időszakban, csak a legelőkelőbb nemesi családok asztalára kerülhetett pezsgő.
1850-től azonban elkezdődött a tankpezsgő-gyártása, ezzel az eljárással akár 7-8000 palacknyit készíthettek egy időben. Ez vezetett, ahhoz, hogy sokkal olcsóbbá, ezáltal elérhetővé vált a szegényebb rétegek számára a különleges ital. A pezsgő még ma is elegáns italnak számít, azért isszuk szilveszterkor, mert akkor egész év jólétben, gazdagságban telhet.
Nem tudtam. Szilveszter napján a hajadon lányok a galuska vagy a gombóc tésztájába kicsi papírokat tettek, amelyekre egy-egy férfinevet írtak. Éjfélkor berakták a gombócokat egy forró vízbe, és amelyik elsőre feljött az abban rejlő férfinév jelölte a leendő férjük nevét. Egy mások babona a jövőbeli házasságról szólt. A leányok megrúgták a disznóól falát, és ha a malacok röfögtek, azt jelentette, hogy az új évben bekötik a leány fejét. Úgy tartották, hogy az első újévi férfi látogató lesz a leány férje.
A vénlányoknak azonban nem sok jót hozott az új esztendő. A legények szalmabábut raktak ki azokhoz a házakhoz, ahol idősebb leány élt, előfordult, hogy a háztetőre rakták fel a bábut. Ha a gazda odafigyelt, nyakon csíphette a legényeket, elvette a létrát, így büntetésből egész éjjel a háztetőn kellett tölteniük az éjszakát.
Nem tudtam. Egy régi szokás szerint újév reggelén friss, hideg vízben fürödtek meg, hogy egész évben egészségesek maradjanak. Volt olyan vidék, ahol a vizes dézsába egy piros almát is belehelyeztek, amely ugyancsak az egészséges éltetet szimbolizálta. Úgy tartották, hogy szilveszter-napján nem szabad orvost hívni, mert az betegséget hozhat a jövő esztendőre.
Már a középkorban nagy zajt csaptak az év utolsó napján, ezzel elűzve az ártó szellemeket és a betegségeket.
Nem tudtam. Számos népi hiedelem vonatkozott a jövő évi időjárásra is. A hajnali időjárásból az egész évre következtettek, például a szép idő jó termést jelentett, a csillagos ég pedig azt, hogy nem lesz hosszú a tél. Egy másik hiedelem szerint, ha januárban nem fagy, akkor márciusban és áprilisban jönnek a fagyos napok. A bíborvörös felhős napfelkelte új szeleket és zivatarokat hoz az évre. Újév első napján a hideg északi szél, pedig hosszú kemény telet jelent.
Ma már kevés hiedelem maradt fenn, sokszor hátterület sem tudjuk már. Egy biztos: a szilveszter különleges nap, így érdemes méltóképpen megünnepelni, és nem árthat kipróbálni egy-egy régi szokást. Ki tudja, még az is lehet, hogy bejön?
