Megerkezett a megrendelt Leszarom gyogyszerem, remelem nem adagolom tul magam. Tavolrol sem vagyok jol, de hat ki nem szarja le, a lelkecskem teljesen kicakkazta a het. Ossze kell szednem az itt hagyott bu maradekat, kidobni a Pi...Piba!
Az hogy egyedul erzem magam mar nem uj keletu, de egyre rosszabb. Az Als egy elszigetelt betegseg. A baratok messze, a gyerekek is messze es persze megertem hogy eltavolodva jobban erzik magukat a ferjjel es a feleseggel. Nekem meg tenyleg a B oldal forog, sajnos azon vannak a szarabb szamok. "krisztus e1915-ig" eros voltam es jokedvu akkor meg jo voltam, azota evrol evre szarabb, mondom en hogy B oldal. Igy van ez belathatom, a bubanat meg lassan bekuszik keseruseggel kezen fogva a lelkivilagomba es falat emelnek korem. Ez mind megvisel, de ki nem szarja le, egyre kisebbe tesz, de ki nem szarja le. Senki sem akar olyan ember kozeleben aki elkeseredett es szomoru. A siras nem az en fegyverem a siras az Als fegyvere, igy teszi tonkre a test/lelek/szellemet, meg engem is, szar ügy.
Mit erek most? Haa? Semmit! Nem banom hogy oregszem. Jobb lenne sokkal idosebbnek lenni de az oregedes normalis hatasaival. Es nem az Als krealta oregebb mint az oreganyam modszerevel a foldbe dongolni. Lehet jobban elviselnenek.
Tudod az én szuleim nagyon szerencsések voltak hogy a ket lanyuk ( Juliska es Monika ) ott voltak nekik. En nem voltam otthon, cserben hagytam oket :(. Ennek a sulyat en viselem, persze tudom hogy nem haragszanak, .csak az en lelkem erzi, hogy maskepp kellett volna, es nem akkor amikor keso.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.