Apukam most azt mondana - kisfiam ra se rants, igyal egy kis palinkat, ne fossal beke van, na...ne pocsojjel, gyorsan huzzad befele, a palinka kis mertekben gyogyszer, nagy mertekkel orvossag. Nem bizott semmit a veletlenre. Es mennyire igaza volt.
En meg kozben az elmult 2 napban azon gondolkodtam mit jelenthet - " qurvak vere follyon el patakokban". Kedden delutan a kohoges normalis esetben arra van, hogy a muvelettel felszakadjon a bacixar. Nem normalis esetben a muvelet gyenge, a bacixar marad, es te mesz a sullyesztobe. Ha nem tudnad az a korhaz. Mivel bacixarban fulldokoltam megent jott a mento, es a surgossegin kotottem ki. Ramkotottek az osszes szerkentyut amit talaltak. Fulldokoltam e? Nem B+, mar miert is? Vert vettek, nem is keveset, majd a csulkom felett levo veroerbol is , na itt gondoltam bexarok. Jott a tudo orvos es kozolte hogy bent kell maradnom megfigyelesre. Na ekkor kedtem sirni mint egy xaros gyerek. De a muszaj nagy ur. Kozoltek hogy a lanyom nem maradhat bent velem. Majd felkerultunk az osztalyra, ahol ugy kezelek bennunket,mintha mi okoztuk volna a vilag jarvanyt. mert mit kepzelunk mi, majd ha valami kell akkor majd csengessek. Ki en? Ekkor kozli a lanykam hogy mivel ez es ez a betegsegem igy 24/7-ben szorulok segitsegre. Miert? Nem tudja megnyomni a csengot? Nem. Enni? Nem. Wc-re menni? Nem. De hat akkor mit tud? Semmit. De hat akkor hogy? Kiment majd vissza es egy masik szobabol mikrofonon keresztul kommunikalt velunk. Majd kozolte hogy maradhat a lanyom, nekik erre nincs idejuk. Mivel ezt a holgyet vasvillaval vettek el az anyjatol, nem kaptunk se potagyat, se pluszparnat, se kozos se utolso vacsora, egyszal semmit. Szegeny lanykam nagyon sajnaltam. A kutya nem nyitotta rank az ajtot egesz ejjel. Reggel csengettunk majd mikrofonon keresztul : whats up? Azt mondtak majd jonnek, most muszakatadas van nem ernek ram annyira, hogy csengetes utan tobb mint egy orat vartunk. Megjegyeznem szigoru megfigyelesen voltam. Megfogadtam hogy meg egyszer biztos nem hoznak be. Nincs felfekvesem de ugy ereztem hogy az ulogumom utat torve seb formajaban bemutatkozik, olyan kemeny volt az agy. A 11-es vizitkor az orvosoknak mondtam hogy haza akarok menni. Es kesz. Ertem en, hogy gozgep, de mi hajtja? Kaptam katetert is, pedig nem volt rajta a Bakkancslistamon. Es nem is lesz meg egyszer. Megptam az elbocsajtast majd 4 ora veres varakozas utan hozott haza az ambulancia. Ok mar emlekeztek ram Lanykam tegnap reggel hazajott pihenni, a leendo vejem valtotta. Hoztak a kavet. Oh jaj az elteto kave, izletes, aromas. Megkerdeztem Dewit: finom a kave? Mert nem erzem az izet? Egy szavas valasz: korhazi. Akkor szar. Szoval rablas aldozata is lettem, a kovid elvette izlelokemet. Semmi iz semmi szag. Basszus ez orulet, iz nelkul elni, hat nem is tudom.
Nyomatekkel kerek mindenkit, vigyazzanak magukra es masokra. A gyerekeim is kovidosak, a noverkemek is nathasodnak, az unokahugomek is, itt is, otthon is es a pici gyerekek. Ugyhogy nem csak ok aggodnak miattam, en is miattuk. Ez a jarvany nem viccel, jo ha mindenki tudomasul veszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.