Remelem hogy talalkoztatok mar olyan szemellyel aki pillanatok alatt olyan mennyei letet teremt maga korul, hogy keptelen vagy csendben maradni, batran nyitod ki eleted konyvet es csak beszelsz es meselsz. mit a madarak tavasszal csicseregtek, szarnyaltok, mert O ratok figyel, egyutt erez veletek, mert hallgat amikor kell.
Na ez vagyok en :)
Viszont egybol en sem engedek. Ha velemenyem van nem hallgatom el, vagy ha tudom hogy masnak faj, magam emesztem fel belolrol. Ezt a gyerekeimnel csinalom csak. Es meg egy, a velemenyem miatt nem is varom el, hogy mindenki szeressen, mert mint tudjuk, nem kaphatunk meg mindent amit a tv-ben latunk. El kell meselnem hogy jartam a pszihomokusommal. Az mar eleve nem normalis hogy nekem kellett mokusi segitseg, hogy feldolgozzam a halalfelelmet mikozben gyogyithatatlan beteg vagyok. Micsoda paradoxon nem? Annak kulon orultem hogy mar jo ideje nem kellett szeanszra jarnom, aminek nincs ertelme, az mar hamvaba hott. De mivel a panikrohamokbol meg nem jottem ki, igy jott hozzam hogy oldjon. Megvan az a kep, amikor valaki valahol valamitol jegge dermed, keptelen megszolalni, csak kapkodja a levegot , magyaran szolva panikrohamot kap. Draga kedves pszihomokusom meglatta az en egyetlen dramaQueen cicam es azon nyomban gyokeret eresztett, de annyira melyen, azt hittem a foldszinten kot ki. Szegeny ali tudott megszolalni, jo idobe telt mire felengedett. Egyszeruen szolva majd befosott a felelemtol. Macskaiszony, Jesszusom. Tudod mit gondolok,? Hogy van abban igazsag ha az ember lanya pszihomokus akar lenni foleg ha gondja van magaval.