A kerdeseim amiket senki sem ert

 Kedves Istenem. Szolithatlak kedvesnek? Volna egy par kerdesem. Akkor kezdem.

Csak en fogom ki a hulyeket? Vagy csak nekem furcsa ez a multikulti? Avagy miert hivjak a planetakat, ahogy hivjak. Miert Mars a Mars, meg ilyenek.

1. Szerinted valaha gyogyithato lesz -e az Als? En kizartnak tartom hogy az elkovetkezo 50 evben barmi  is tortenne. Ott tartunk hogy mindenki hisz valamiben. Persze mi betegek a gyogyulasban hiszunk a legjobban. Aztan ahogy telik az ido ugy kapkodunk az uj hirekert mintha az eletunk mulna rajta. Persze mi azt hisszük hogy igen. Es mi mindent is ki akarunk probalni. Ha azt olvasnam, hogy javulast adna ha teveszarral kenjem magam, biztos hogy vennek egy tevét sajat hasznalatra :). Mert mi mindenben az igazsagot latjuk.

2. Nem kaphatnek egy aranyhalat aki erti is amit mondok? Es persze ugy is csinaljak ahogy en szeretnem. Lehetne esetleg harom kivansagom? Tudom mindenki azzal kezdene, hogy nyerjunk a lotton. Hat draga pubikam lehetsz gazdag vagy szegeny a vége ugyanaz. Es sajnos az odavezeto ut is ugyanaz. Kinek rovidebb, kinek hosszabb. Az biztos hogy mindenki fel, aki azt mondja nem fel, az hazudik. Szoval kivansag. Annyi mindent szeretnek. 8ev utan ha az izmaim visszakaphatnam huuu, hat nem is tudom, megvakarni a seggem sajat kezemmel... Vagy nyujtozkodni, es oldalra fordulni. Egyedul enni a mindent is ahhh. Cuppogni a körömpökörtet vagy tulfozott csirkelab porkoltet, vagy kocsonyat, rantotthus hegyeket. Ugy inni hogy nem figyelek arra hogy felre nyelek -e. 

Es mivel alapvetoen nekem mar nincs oriasi kivansag listam, a gyerekeimnek legyen jo. Meg az unokam, unokaimnak legyen tokeletes eletuk. Meg ket het es koltozunk. Na nem messze csak a szemkozti epuletbe az elso emeletre. Uj hely, azonos remenyek. De az uj helyen lesz egy Zente sarok mindennek is.

Osszegzes, ALS, az ev emberei

 

Az ido szamunkra olyan gyorsan pereg hogy azt sem igazan tudni mikor mit vesztettunk el, mert minden pillanatban elhagy bennunket valami. A hangunk vagy halk vagy lassu. Vagy nyelunk, vagy mar azt sem. 8ev, nyolc furcsa ev. Tuleltem az elso 4 évet, es a masodik 4 évet is. Es meg sokat szeretnek. Mert tul sok mindent akarok. 

Az ALS -bol nincs menekves. Csak együtt eles van, es van. Mint egy elkurt hazassag, osszetartunk joban, rosszban, egeszsegben, betegsegben. Mi a boldogsag? Engem kerdezel? Hat, kizart dolog mert nem tudom. Orulni szoktam de azt hiszem az nem boldogsag. Orulok a gyerekeimnek, az unokam egy imadni valo, fantasztikus kiccsavo. Imadom. "Maszkos Mami mesei" na az valami. Amikor irkalok, ujra gyerek vagyok. Lazba hoznak a kepek amiket AL baratommal keszetek, imadom oket, minden mozzatukkal egyutt. Amikor fiatal anya voltam, mindent meg akartam adni a länykämnak ami nekem nem volt. Abban az idoben minden a Barbierol szolt. Es en mindent megvettem vagy vagy ugy. Es persze a fiamnak is mindent amit csak kert. Az oromuk tett boldogga engem.

Most viszont az hajt, hogy valamit hagyjak magam utan. 

Az ev emberein gondolkodtam, hogy en kinek adnam. Volna egy ket otletem. Kezdjuk velunk akik sajat bortonunkben elunk es harcolunk valami ellen amirol fingunk sincs. Oh nem istenitem magunk, de ha bärkinek kétsége volna, csak egy napig hasznaljak a ciponket. Kerlek csak egy napra. Ott vannak a csaladtagok. A gyerekek, akik vegig nezik az anyjuk, apjuk, testvereik halaltusajat. A szulok, akik ezerszer is odaadnak az eletuket. A tetverek, akik felnek, akiknek faj. A baratok akik inkabb tagadasban elnek. Nagyon kevesen maradtak aik elfogadnak benan, csunyan. 

Senkibol nem kellene martirt csinalni mert akkor mindenki az Ev embere lehetne. Anyak, Apak, testverek, gyerekek.

Koszonjuk nektek hogy vagytok nekünk.