A jol megerdemelt szabimat toltottem, de olyan gyorsan elmult az a par nap. Az a gyönyörü hofeher homokos part, teknosok mindenhol, es a luxizos bungalow , atyam, mint a menybeli paradicsom. A bungalow padloja vastag uveg, igy minden lepesem egy szintben a tengerrel. Valami furcsa erzes keritett hatalmaba. Ismeros erzes, volt mar benne reszem. Az az erzes, amikor a szived a gyomrodban veri az utemes tamtamot. Épphogy felocsudom az egyik amulatbol a masikba esem. A szomszedos bungalowbol ekkor lépett ki egy magas, tekintelyt parancsolo, napbarnitott, enyhen oszulo, Ferfi-ember. Megcsiptem magam, hogy észhez terjek, elszamoltam vagy szazig, kinyitottam a szemem, remeltem hogy csak delibabot latok. De valosag volt. Ugy udvuzolt, mintha csak tegnap vagy a mult heten valtunk volna el. Magahoz huzott, karjat bilincskent fonta körbe a derekamon. Ujjaival a hajamba kapott, persze lagyan amilyen finoman csak lehetett. Reszketo ujjaim a hatara galoppoztak es csak azt az egy pontot talaltak meg amitol barmikor es barhol megadasra kenyszerithettem. Karjaiba vett...
es ekkor becsörtetett a szobamba egy apolo, lampat kapcsolt, felriadtam, kezem a bilibe logott es igyekeztem kimondani a bilirubinemononukleinsav, de a b+nel leragad tam :) Nyah azert valljuk be lehetne igaz is ha, ha nem lennek beteg. Azt hiszem le kell mondanom a podcastolast mert a hangom egyenes aranyban van a fogyasommal. Eljott az az ido, amikor fejben elhadarom amit szeretnek, elosztom kettovel, es egy szoba suritem. A versenysulyom aranytalanul veszcsengo hataran kullog, mikozben a borom ket szammal nagyobb. Barcsak lett volna merszunk feljelenteni azt a kontar, szarhazi orvost akinek a gyomor perforaciomat koszonhettem. 6kg vesztettem, ennek minimum fele izombol veszett.
De szep nyaralas volt, lett, volna mert akkor az en mesem is tovabb tartott volna.
